A centrális vénák közös jellemzői:

•  Nagy lumenű, tág vénák.
•  A perifériás vénáknál nagyobb áramlási sebességet biztosítanak: a v. cava (superior és inferior) rendszerén a teljes perctérfogat átáramlik

Centrális véna katéterezésének indikációi

•  A centrális vénás nyomás monitorozása
•  Az a. pulmonalis katéterezése (éknyomás mérése)
•  Tartós intravénás gyógyszerelés (pl AB terápia)
•  Tartós parenteralis táplálás szükségessége
•  Súlyos hypovolaemia
•  Perifériás vénán keresztül adva phlebitist okozó gyógyszerek bejuttatása
•  Dialízis/plazmaferezis
•  Külső pacemaker felvezetéséhez
•  Előreláthatóan a vénás út gyakori vagy tartós szükségessége
• Perifériás vénás út biztosítása nem lehetséges

Centrális véna katéterezésének kontraindkációi:

•  Gyulladásban lévő, sérült bőrfelszín
•  Égett bőrfelszín
•  Tricuspidalis billentyű vegetatio
•  Diagnosztizált vénás thrombosis adott érszakaszon/ obstrukció

Centrális véna katéterezésének relatív kontraindkációi

•  Bármilyen véralvadási zavar, thrombocytopenia (ha mégis vénabiztosításra kerül sor, akkor a v. femoralis és a v. jugularis externa az elsődlegesen preferálandó hely, majd a v. jugularis interna, mert az esetleges vérzés jobban kontrollálható), antikoaguláns terápia
•  Magasnyomású lélegeztetés
•  A tervezett kanül helyével azonos oldali a. carotis szűkület
•  Sepsis
• Anatómiai sajátosságok, eltérések

Centrális véna biztosításának szövődményei

• Korai szövődmények:
  •  Arrhythmia
  •  A punkció helyétől függően egyéb képletek sérülései
  •  Vénaperforáció, szívtaponád, kamraperforáció
  •  Vérzés
  •  Chylothorax (nyiroknedv a mellkasüregben)
  •  Idegsérülések
  • Katéter okozta idegentest-embolisatio
• Késői szövődmények:
  •  Centrális vénás katéterekkel összefüggő véráramfertőzések (CRBSI, intravascular catether-related bloodstream infection)
  •  Thrombusképződés
  •  Tüdőembolia
  •  Légembolia
  •  Myocardiumperforáció (esetleg következményes szívtamponád)
  •  Véna elzáródás
  •  (Thrombo)phlebitis
  • Volumenterhelés

Centrális katéter típusai

 Tunelizált centrális vénás katéter, Tunneled Central Venous Catheter

 Percutan centrális vénás katéter/nem tunelizált centrális vénás katéter (Percutaneous Non-Tunneled Central Venous Catheter, CVC).

 Beültetett port, Implanted Port.

 Perifériásan bevezetett centrális (vénás) katéter (Peripherally Inserted Central Catheter, PICC

 Centrális véna biztosítását követően röntgenvizsgálattal kell igazolni, hogy a katéter vége megfelelő helyen van

•  ha a katéter hegye kívül kerül a v. caván, akkor a katéter már nem tekinthető centrális vénás katéternek és az előírt terápia már nem folytatható, így a katétert el kell távolítani
•  kanül nem megfelelően működik, nem átjárható, vagy a kanülinfekció jeleit észleli az ellátó, mint megemelkedett testhőmérséklet, vagy a bevezetés helyén bőrpír, duzzanat látszik
•  beavatkozás után a beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy amíg a seb nem gyógyult be, addig védje azt külső hatásoktól, valamint víztől

Centrális vénás kanülök gondozása:

A centrális vénás kanülök gondozása sokrétű feladat és kiemelt jelentőségű a nosocomiális fertőzések megelőzése tekintetében

Az ellátónak egyrészről biztosítania kell a kanül átjárhatóságát, mely a kanül rendszeres átmosásával vagy Heparinos lezárással érhető el

Másrészről a napi rutin keretein belül ellenőrizni kell a punctio és a kanül helyét, ill. a kötéscserét az ajánlásoknak megfelelően kell megtenni. A nosocomiális fertőzések kivédésében az előbbieken túl a kanülvégek és csapok használat előtti fertőtlenítése is kulcsfontosságú

Kötéscsere:

 Ambuláns betegnél (pl. tartós haemodialízis) a kanül beültetését követően 7-10 nappal már zuhanyozhat, fürödhet a beteg, de mindig legyen kötés a kanül testen kívüli részén, közvetlenül nem érheti víz.

 a centrális vénás kanülök kötéseinek cseréjére transzparens kötszerek esetén 7 naponta, egyszerű steril gézlapok alkalmazása esetén legalább 48 óránként sort kell keríteni, valamint minden olyan esetben, ha a kötés szennyeződik, átnedvesedik vagy meglazult

A centrális vénás kanülök kötéscseréje:

 A kanülök kötéscseréjét az alkalmazott kötszer függvényében kell elvégezni, ami azt jelenti, hogy a géz alapú kötszereket maximum 24 óránként kell cserélni, illetve szennyeződés, átnedvesedés esetén. Transzparens kötszereket perifériás kanülök esetén általában 72 óráig lehet alkalmazni, vagyis a kanül cseréjével együtt azok eltávolítása is meg kell, hogy történjen. Célszerű átlátszó kötszereket alkalmazni, így látható a szúrás helye és környezete.

 Minden gyógyszerelés, infúzió után fiziológiás sóoldattal (intézményi- és gyártói ajánlás alapján hozzáadott Na-Heparinnal) át kell öblíteni, valamint, ha a kanül nincs használva, naponta kétszer, 8-12 óránként kell heparinos öblítést alkalmazni. A perifériás rövid kanülök esetében bealvadásukat megelőzendő a gyógyszereléseket, infúziós terápiát, transzfúziós terápiát követően a kanül átöblítése szükséges fiziológiás sóoldattal (helyi protokolltól függően heparinizált sóoldat). Amire minden típusú kanülnél ügyelni kell, hogy az átmosó folyadék mennyisége több legyen, mint a kanül űrtartalma.

Vérvétel centrális vénás kanülből

 A betegek vérkémiai paramétereinek megítélésére elsőként perifériás vénából vett, punctio általi –nem kanülből vett – minta használatos

  bizonyos helyzetekben, amikor perifériás vénából nem lehetséges vérminta levétele, centrális vénás kanült is lehet alkalmazni, ám néhány fontos szabályt be kell tartani annak érdekében, hogy a mintavétel sikeres legyen, ill. a kapcsolódó szövődmények megelőzése érdekében, mint katéter általi véráramfertőzés vagy a katéter okklúziója