Rólunk írták!

Kezdő tanfolyamon vettem részt és nagy megelégedésemre elmondhatom,hogy kitűnő hangulatban,családias légkörben laikusok számára is érthető módon zajlott az oktatás (amit nem mindenhol lehet elmondani)Magas szintű pedagógiai szakértelemmel.Mivel a gépem még új javítást nem igényel,de viszont a táv segítséget már igénybe vettem ami kitűnően működött.
                                        János
--------------------------------------
Munkám során több mint 20 éve használtam számítógépet. Előbb csak Wordöt és Excelt használtam, majd az internetet is. Ezen a tanfolyamon azonban nagyon sok a használatot megkönnyítő, gyorsító új ismeretet szereztem, amelyek lényegesen megkönnyítik a számítógép használatát.
Bátran javaslom mindenkinek ezeknek az új ismereteknek elsajátítását a tanfolyam keretein belül.
                                  Lajos
----------------------------------
Nagy örömömre a PcHáziorvosnál a számítógép tanfolyamon azt kaptam, amit a tanárképző főiskolán tanultam, amit a tanárok kérnek a felnőttképzésben résztvevő oktatóktól, nagy türelmet, szakértelmet, segítőkészséget. Jómagam 70 évesen ültem a számítógép elé, ahol sok-sok mindent sikerült megtanulnom az oktatóktól, akik készségesen, közérthetően feleltek a kérdéseimre, gyakorlatban mutatták meg a számítógép használatát.

                       Aszódi Gábor

-----------------------------------

Én a mai világban ilyet nem pipáltam ! Minden pontos és preciz. Nem holmi almanach keresgélés, hanem minden a fejben és követhetetlen gyorsasággal. Na és közben a megszívlelendő javaslatok, figyelem felhívások, hogy mit és hogyan. A megígért, megajánlott produktum 100 % - os teljesítése. A gépem megújult és hihetetlen gyors. Mindez megfizethető áron. Csak javasolni tudom és fogom is az ismeretségi körömben. Köszönöm T. R.                      

                                       Gyula

----------------------------------

Preciz, gyors, korrekt, megbízható csak ajánlani tudom!! Örülök, hogy megismerhettem. Az biztos ezentúl koklerekkel nem foglalkozom a gépem javítását csak vele fogom végeztetni.

                                      Attila

----------------------------------

Pontos, gyors szakszerű hozzáértésével mindig tökéletesen kijavítja számítógépem problémáit. Csak ajánlani tudom mindenkinek, és ezer hála mindenért! :)

                                        Viki

----------------------------------

Hihetetlen!
Precíz, szakszerű kiszolgálásban volt részem a számítógépem karbantartásakor. Ráadásul: a használatra vonatkozóan továbbképzésben is részesültem, ami egyértelmű és érthető volt, és még a távsegítség lehetőségét is megkaptam.
Minden szolgáltatásnak ilyennek kellene lennie, ez már a jövő színvonala.
Mindenkinek ajánlom!!!

                             Edit

----------------------------------

Régi jól bevált háziorvosom sok év óta tökéletesen karbantartja a számítógépeimet. Mindig ellát hasznos tanácsokkal, ha szükséges távsegítség útján is pillanatok alatt érkezik a segítség. Még soha nem hagytak cserben a gépeim, köszönhetően a szakszerű karbantartásoknak.

                             Karcsi

-----------------------------------

Szuper gyors és megbízható!!!!

Köszönöm!!!


                        Luxy

Számítógép, pc, notebook, netbook, laptop, leptop, informatikai képzés számítógép képzés, informatikai oktatás, számítógép oktatás, Számítógép javítás, szerviz, javítás Számítógép karbantartás, pc doktor, pchaziorvos
Tesztek
2015.06.05 19:17

Honor 3C Lite (Honor Holly) okostelefon teszt

A Honor termékpalettáján most egy újabb belépő szintű mobil jelent meg, amely azonban nem lett elég olcsó.

A Huawei tavaly indította újtára a Honort, mint önálló márkanevet. Az első készülék, amely Európában is kapható volt, a Honor 6 nevet viselte – természetesen a készüléket teszteltük, és elégedettek voltunk vele. Azt a mobilt a vállalat a felsőkategóriába szánta, azóta viszont megjelent a középkategóriás 3C – nem sokkal később pedig kistestvére is, Honor 3C Lite (Honor Holly) néven. Mostani tesztünk főszereplője ez utóbbi modell lesz.

Külső

A Honor 3C Lite a Huawei alsó-középkategóriában indított versenyzője, amelynek elsődleges feladata az, hogy minél ismertebbé tegye a márkanevet, és persze minél több emberhez jusson el. A kínai gyártó évekkel korábban, amikor még saját jogon egyáltalán nem forgalmazott telefonokat, OEM termékek gyártásából élt, így bőven van tapasztalata az ilyen kategóriájú készülékek gyártása terén. A Huawei márkanév mára eljutott odáig, hogy önálló arculatot is képvisel, a Honor viszont még nagyon friss ahhoz, hogy ilyesmiről beszéljük. És az igazság az, hogy a Honor 3C Lite nem is fog változtatni a helyzeten, mert első és második ránézésre is egy tucatmobil, amelynek semmilyen külső megkülönböztető jegye nincsen.

A megcélzott vásárlói réteget figyelembe véve a dizájn teljesen átlagosnak mondható, a telefon elöl fényes fekete üvegburkolatot, hátul fehér, műanyagból készült borítást kapott. Elöl az 5 colos kijelző terpeszkedik, amelynek elhelyezkedése nem szimmetrikus, a telefon felső részéhez kissé közelebb helyezkedik el. Talán ennek is köszönhető, hogy a márkanév lemaradt, és a panel felett csak a beszédhangszóró, az előlapi kamera és a fényérzékelők számára jutott hely. A kijelző alatti nagyobb hely három érintős gombot tartalmaz, amelyek funkciója (balról jobbra haladva) vissza, Home és menü. Hogy egy kicsit előre szaladjuk, a kiosztás nem a legszerencsésebb, mivel a telefonon az Android 4.4-es változata fut, amelyhez a feladatkezelőt előhívó gomb jobban passzolt volna – de ez persze valamennyire ízlés dolga is. Azért a feladatkezelőt is elő lehet csalogatni: ehhez a menü gombot kell lenyomva tartani kb. 1 másodpercig.

A telefon oldallapja félig fekete, félig fehér. Azoknál a verzióknál, amelyeknél a hátlap más színű, ott a fehér helyett a megfelelő színt kell behelyettesíteni. A Honor oldalai nincsenek túlzsúfolva, csak a szokásos elemeket találjuk meg a mobilon: fent a hangkimenetet (jack), lent a microUSB-t, jobb oldalt pedig a bekapcsoló gombot és a hangerő szabályozására szolgáló gombot.

A hátlapot a microUSB csatlakozónál „megkezdve” tudjuk lehámozni a készülékről. A nem túl igényes kialakítású, fényes plasztik elég vékony, de attól valószínűleg nem kell félni, hogy pár levétel után el fog majd törni. A borítást akkor kell majd levenni, ha az akkut, a memóriakártyát vagy a két SIM közül (micro) valamelyiket cserélnénk. A hátsó fertály egyébként szintén semmi meglepőt nem tartogat: a fő kamera nyílása, a hozzá tartozó LED-es villanó, a Honor márkajelzés valamint a külső hangszóró nyílása található meg rajta.

A mobil nem tartozik a kisebb készülékek közé: magas is, széles is és nehéz is. Főleg az 5 colos képernyőt alapul véve tűnik egyébként soknak a 142 mm-es szélesség és 72 mm-es magasság – a 9,4 mm-es mélység viszont rendben van. A mobil tömege 156 gramm, ami szintén nagyobb az átlagosnál.

Hardver

A telefon nem okozott csalódást, hiszen a középkategória alsó szegmensében teljesen megfelelő, az átlagos igényeket bőven kielégítő, de a jelenlegi csúcshoz képest azért jóval gyengébb hardver került bele. Amely nem is köthető semmilyen módon az anyavállalathoz: amíg a Honor 6-ban a Huawei saját rendszerchipje teljesített szolgálatot, addig a Honor 3C Lite-ban a MediaTek négymagos processzora, a már sok más készülékből is ismerős MT6582 dolgozik. Ebben a modellben 1,3 GHz-en. A hozzá tartozó GPU a Mali-400-as. A chippel egyébként nekünk nincsen különösebb gondunk, nem túl gyors persze, de azért sebessége bőven megfelelő. Azért viszont kár, hogy a memória mérete is a Lite-osítás áldozatául esett, így ebben a telefonban már csak 1 GB-nyi az operatív tár mérete. Ez főleg akkor érezteti hatását, ha egyszerre több program is meg van nyitva. A belső tárhely viszont 16 GB-os, ami a kategóriában még messze nem mondható általánosnak – ez mindenképpen pozitívum. A kapacitás ráadásul bővíthető, igaz, csak 32 GB-tal, mert a chipset az ennél nagyobb microSD-kártyákat nem látja. SIM-ből, ahogyan már említettük, akár kettőt is lehet használni. Viszont sem a memóriakártya sem a SIM-ek nem cserélhetők az akkumulátor eltávolítása – vagyis a telefon kikapcsolása – nélkül.

TESZTPROGRAM PONTSZÁM
AnTuTu 5 18734
Geekbench 3 (single) 351
Geekbench 3 (multi) 1181
GFXBench 3.0 T-Rex (onscreen) 7 fps
GFXBench 3.0 T-Rex (offscreen) 4,2 fps
GFXBench 3.0 Manhattan (onscreen) n/a
GFXBench 3.0 Manhattan (offscreen) n/a
Browsermark 2.1 907
Sunspider 1.0.2 (a kisebb érték a jobb) 1430 ms

Mivel a MediaTek MT6582-es már régi jó ismerősünk, a teljesítménye nem okozott meglepetést. A rendszerchip a hétköznapi feladatokra bőven elég, az alkalmazások megfelelő sebességgel futnak, és a készülék akkor sem feltétlenül jön zavarba, ha egyszerre több alkalmazás is meg van nyitva. Ilyenkor viszont a RAM azért szűk keresztmetszet lehet, tehát ha az appok váltása között meg-megtorpan a mobil, azon azért nem kell meglepődni. Valamint az is gyakran előfordulhat majd, hogy amikor egyszerre több weboldalt nyitunk meg, és mozgunk közöttük, akkor azokat minden alkalommal újra betölti a készülék. A menü sebessége viszont teljesen rendben volt: az animációk nem túl gyorsak ugyan, de cserébe folyamatosak. A Mali-400MP2 viszont gyenge, a telefonon a játékok többsége nem fut megfelelően.

A kijelzőn a Huawei nem spórolt, az 5 colos panel IPS technológiával készült, felbontása pedig 720×1280 pixel, vagyis HD. Aki nem tudna a PPI érték nélkül aludni, annak eláruljuk, hogy a bűvös szám ezúttal 294. A kijelző összességében nem lóg ki sem felfelé sem lefelé, ma már a középkategóriában is elvárható, hogy a telefon a megjelenítés terén ne késztesse használóját kompromisszumokra. A specifikációból sajnos nem derül ki, hogy a kijelzőt védő üveg speciális-e – tippünk az, hogy nem, hiszen a gyártók, ha Gorilla Glass vagy különlegesen karcálló megoldásról van szó, akkor azt szeretik világgá kürtölni. A panel színei szépek, és a betekintési szögek is jók – ugyanakkor „zero gap” technológia nincsen, így az üveg és a kijelző közötti rés miatt meglévő belső tükröződés negatív hatásaival számolnunk kell. Ezt azért nem kell túlmisztifikálni, csupán az átlagosnál kicsit nagyobb tükröződésről van szó. A színhelyesség 7000K, ami elég közel van az optimálisnak vélt 6500K-s értékhez – tegyük hozzá, hogy szerencsére, mivel korrekcióra nincsen lehetőség. A maximális fényerő 468 cd/m², ami nemcsak egy IPS-paneltől nem rossz érték, hanem úgy általában sem. A kültéri láthatóság ezzel együtt is legfeljebb csak átlagos, a belső tükröződés miatt.

A Honor 3C Lite a kommunikációs adapterek tekintetében a minimumra szorítkozott, ami nem túl nagy meglepetés, hiszen ezt legnagyobb részben a rendszerchip határozza meg; márpedig a korábban nálunk járt MT6582-es SoC-vel szerelt telefonok eddig sem jeleskedtek ezen a téren. Az LTE-ről és az NFC-ről nyílván le kell mondanunk, és a HSPA adapter sebessége is csak 21/5,76 Mbps. A WiFi n-es, a Bluetooth adapter pedig a 4.0 szabványt ismeri. GPS van (A-GPS), és nem kell lemondani a menet közbeni rádióhallgatásról sem. A szenzorok listáján gyorsulásmérő, közelségérzékelő, fényérzékelő és digitális iránytű is szerepel, a microUSB viszont extra funkciókat nem nyújt.

Üzemidő

A Honor 3C Lite-ot egy 2000 mAh-s akku látja el energiával, így a szokásos sablon szerint egynapos üzemidőre számíthatunk. Különösebb energiagazdálkodási lehetőségek nincsenek a gyári fimrware-ben az egyetlen érdekes lehetőség az, hogy a mobilt időzítő segítségével is ki illetve be lehet kapcsolni.

 

Használat közben

Nyilván ha a Huaweinek van már egy saját rendszere, akkor az visszaköszön a vállalathoz köthető valamennyi készüléken, így a Honor 3C-n is, legalább részben. A rokonság egyértelmű: az Android 4.4 mellé ugyanis az Emotion UI-t is megkapjuk – de nem a teljes arzenált, sok apróság az olcsósított készülékből kimaradt. A mobilon futó szoftver így egy érdekes mixe a stock Androidnak és az Emotion UI-nak, utóbbiból sajnos ezúttal tényleg csak nagyon kevés újítás került át. A felület az OS-t ennek megfelelően nem rajzolja át annyira alaposan, és a működését is csak kevés helyen módosítja. A felület legérdekesebb módosításának ezúttal is a gyári alkalmazásválasztó mellőzését mondhatjuk: az alkalmazásokat nem külön menüből indíthatjuk, hanem a kezdőképernyőkről, mivel minden app kikerül ide.


Kezdőképernyőből összesen kilencet hozhatunk létre, az alkalmazások rendszerezésében pedig segít, hogy mappákat is létrehozhatunk. Sőt, mappa már alapból van a telefonon, a Google-féle szoftverek és a telefon alkalmazások is gyűjtőbe kerültek. A képernyők közötti váltás lapozós (de ez változtatható). Egy képernyőre 5×4, tehát összesen 20 ikon fér ki, plusz ott van még a fix indítósáv, amelyben akár öt szoftvert is el tudunk helyezni. Widgetből is akad szép számmal, viszont többnyire nem saját fejlesztésűek a felületek.

A Huawei az összes ikont átrajzolta; szerintünk nem lettek rosszak az új miniatűrök, de azért az is látszik, hogy a mérnökök nem tudták eldönteni, hogy a dizájnos vagy a Google irányelvei szerinti letisztult, flat vonalat kövessék-e. A menü érdekes lehetőségeket is tartalmaz; a mobil képét vezeték nélkül átküldhetjük a kompatibilis megjelenítőkre, és többféle módon személyre szabhatjuk a mobil működését. Ezek az opciók azonban nem annyira kifinomultak, mint akárcsak a Honor 6-nál (többféle lezáró képernyő például nem állítható be). Az értesítési sáv az Android stock megoldásához hasonlóan működik: egy ujjal lehúzva az értesítésekhez jutunk, kettővel pedig a kapcsolópanelekhez. A lezáró képernyő szintén a stock megoldás, így különösebb extra funkciókat nem ad, de a telefon kezdőképernyője helyett rögtön a fényképezőgépbe, a tárcsázóba vagy az üzenetkezelőbe is beléphetünk vele.

A normál kezelőfelület helyett használhatunk egyszerű kezdőképernyőt is, amely widgetek és ikonok helyett nagyméretű felületekkel, nagy(obb) feliratokkal és alap funkcióválasztékkal operál.

A klaviatúra a szokásosnál nagyobb gombokkal operál, így az elgépelésnek csak minimális veszélye van. Viszont ennek az az ára, hogy külön számsort nem kapunk, és az ékezetes karakterek is az akcentusjelölő nélküli megfelelőn keresztül érhetőek csak el – ráadásul előbbi csak angol kiosztás, utóbbi csak magyar kiosztás mellett működik.

A kezeléssel kapcsolatban azt kell még mindenképpen megemlítenünk, hogy a Huawei ennél a mobilnál nem számít az Android szoftveres billentyűire, a fizikai gombokat, vagy legalábbis a helyüket viszont sötétben szokni kell, mert háttérvilágítással nem rendelkeznek.

Alapfunkciók

A Honor 3C Lite a telefonálás illetve üzenetkezelés szempontjából az Androidtól megszokott, vagyis „gyári” képet mutatja. A tárcsázó, a névjegyek és a hívásnapló ugyanabba az alkalmazásba kerültek, így könnyen és gyorsan válthatunk közöttük. Természetesen a névjegyzékben szereplő kontaktokhoz hozzácsatolhatunk Twitter illvete Facebook profilokat is, ha ezeket az alkalmazásokat már telepítettük. A tárcsázó és a napló a kettős SIM megoldás miatt kiegészült azért némi extra lehetőséggel, hívásnál például kiválasztható, hogy melyik előfizetéssel szeretnénk indítani a hívást, a bejövő eseményeknél pedig látszik az is, hogy melyik szám volt a fogadó fél.

Az üzenetek párbeszédes formában jelennek meg, így könnyű őket áttekinteni, és nem utolsó sorban a keresés is gyorsabb; elég, ha tudjuk, hogy a keresett üzenetet kinek küldtük/kitől kaptuk. A leveleink kezeléséhez ezúttal sem csak a Gmailt kapjuk, de valljuk be, a gyári Email alkalmazás gyenge: butácska és lassú is, nem érdemes használni. (A Gmail egy ideje nemcsak a Google fiókhoz ad hozzáférést, hanem POP3, IMAP illetve Exchange kiszolgálóhoz is csatlakozhatunk vele.)

A teendők nyilvántartásához a Naptár alkalmazást használhatjuk, ez szintén gyári és szintén most újul meg éppen. A bejegyzéseket többféle bontásban is megnézhetjük; rendelkezésre áll napi, heti, havi illetve napló nézet is – bár a legújabb verzióban a heti nézet valójában csak öt napot mutat.

Alapprogramok

A telefonhoz köthető funkciók egy része, amelyeket a Huawei eszközöknek hív, és a Google alkalmazások a főképernyőre, külön mappába kerültek. Ha ezekre éppen nincsen szükség, akkor tegyük őket odébb, de semmiképpen se töröljünk, mert a sajátos ikonkezelés miatt ilyenkor az alkalmazást a telefonról is eltávolítjuk, nem csak a kezdőképernyőről.

Az Eszközök csomagba került az FM rádió, a Számológép, a Hangrögzítő, a Naptár, a Biztonsági mentés (ez SD-kártyára ment), a Fájlkezelő, a Zseblámpa, a Letöltések, az Időjárás és a SIM eszközkészlet, de tulajdonképpen ebbe a csoportba sorolhatjuk még a főképernyőre külön jogon kikerült Zene, Galéria, Óra, Kamera, E-mail és Videók appokat is, valamint a gyorsindítóban helyet foglaló Böngészőt.

Google fronton a Chrome, a Gmail, a Google+, a Térkép, a Play Zene, Play Filmek, Play Könyvek, Play Újságos, Play Játékok, Drive, YouTube, Fotók, Hangouts, Play Áruház, Hangalapú keresés alkotják a választékot, az „extra” appok között pedig a Facebookot, a Twittert és a dokumentumok kezelésére (szerkesztés is) szakosodott WPS Office-t találjuk meg.

Ami a böngészőket illeti, az AOSP-n alapuló „gyári” változat és a Chrome is megfelelő sebességgel fut, főleg a lassú 3G adapterhez képest, közöttük leginkább az extrák terén van eltérés. Sorokat szabadon újratördelni csak az AOSP tud például, a Chrome viszont tudja szinkronizálni tevékenységét az asztali gépeken futó változattal, így akár még a megnyitott füleket is áthozhatjuk egyik készülékünkről a másikra.

 

Multimédia

Az Emotion UI-ban a képkezelő és a zenekezelős is új, azonban a Honor 3C Lite (Honor Holly) tulajdonosai ennek nem örülhetnek, mivel a telefonra egyik app sem került fel, helyette be kell érnünk a stock Androidban lévő Galéria és Zene appokkal. Azaz mégsem, mivel a Google alternatívák (Play Zene és Fotók) ezúttal is rendelkezésre állnak – de persze Androidról lévén szó, érvényes az a megállapítás is, hogy bármelyik meglévő app helyett tölthetünk le másik szoftvert az alkalmazásboltból.

A képek kezeléséhez a Galériát és a Fotókat is használhatjuk. Mindkettő megfelelő sebességgel fut, de azért egy 20 MP-es fotó már megizzasztja a hardvert annyira, hogy egy kis megtorpanással számolnunk kell. A nagyítás-kicsinyítés mellett a klasszikus megosztási lehetőségek természetesen mindkét alkalmazásban megtalálhatók, alapszintű szerkesztésre is van lehetőség, emellett a Fotók a Drive appon keresztül még fel is tudja tölteni a képeket a Drive tárhelyünkre.

A Galériát és a Fotók appot használhatjuk akár arra is, hogy filmeket nézzünk, de erre a célra itt a Videók is. A hardver akár a Full HD felbontású filmeket is gond nélkül kezeli, de mivel a kijelző csak Full HD felbontású, és hardveres csatlakozó sem működik HDMI-ként, ezért erre igazából nincsen szükség.

A zenék kezeléséhez szintén két programunk van: az alapszintű, és dizájn szempontjából sem túl fényesen szereplő Zenék, valamint a Play Zene. Igazából nem tudunk indokot mondani előbbi mellett. Főleg, hogy a Play Zenével azokat a zenéket is le tudjuk játszani, amelyeket vásároltunk. Rendezni album, előadó és cím alapján is lehet, viszont a hangzást nem módosíthatjuk EQ segítségével – a Play zene is firmware-ben lévő hangszínszabályzót használná, ha lenne. Akinek tehát kell az EQ, az kénytelen lesz másik app után nézni, egy olyan után, amely saját jogon képes a hangzás megváltoztatására. A csomagolásban egy fülhallgató is van, de az inkább csak headsetként működik, ahhoz messze nem elég jó, hogy zenét hallgassunk vele.

Fényképező

A fő kamera 8, az előlapi 1,9 MP-es fotókat tud készíteni. Sajnos a képek minősége nem elég jó még ahhoz sem, hogy a végeredmény legalább a kategóriából kiemelkedjék. Pedig a szoftver nem rossz, van benne HDR mód, arc- és mosolyfelismerés, jelenetek, effektek, fehéregyensúly 40 képes sorozatfelvétel is, és még az alapvető képjellemzők is állíthatók.

A hátsó kamerával ráadásul már 10 cm-ről készíthetünk fotókat, így a makró mód is egész használható, legalábbis papíron.




A tesztfotókon viszont látszik, hogy a gyakorlatban már nem ennyire rózsás a helyzet. Egyrészt a dinamikatartomány nagyon kicsi, még bekapcsolt HDR esetén is (ráadásul a képek összeillesztése sem feltétlenül hibátlan, ahogyan az a mellékelt képen is látszik), másrészt a fotókra egy érdekes kettősség jellemző. Képen belül is gyakran előfordul, hogy egyes részek túl lágyak, elmosottak, míg máshol éppen ellenkezőleg, túlélesítettek. A vonalélesség éppen emiatt esetleges. Képzaj viszont csak mérsékelten fordul elő, legalábbis jó megvilágítási viszonyok esetén.

Az előlapi kamera 1,9 MP-es, így ez elsősorban nem szelfikhez, hanem videotelefonáláshoz jöhet jól. Ez természetesen nem is autofókuszos. Videókat 720p-ben rögzíthetünk, elég jó eredménnyel, de ez is csak addig igaz, amíg a kamerával nem pásztázunk; ilyenkor a felvétel darabos, túlságosan is zajos lesz. A videorögzítéshez tartozó extrák közül az elektronikus képstabilizátort illetve a time-lapse felvétel készítésének lehetőségét emelnénk ki, persze utóbbihoz állványra is szükség lesz.

Összegzés

A Honor 3C Lite és a 3C, mivel közeli rokonok, nagyon sok közös vonást mutatnak, de elég sok az eltérés is, és a névből adódóan sajnos nem a Lite verzió javára. A Honor Hollyként is futó telefon dizájnja teljesen átlagos, a hardver viszont már tavaly is elavultnak számított, így örültünk volna egy újabb fejlesztésű rendszerchipnek. Nem biztos, hogy mi a 2 GB RAM-8 GB belső tárhely vs. 1 GB RAM-16 GB belső tárhely cserét megléptük volna, utóbbi úgyis bővíthető. Az Android 4.4 nem tragédia, és akár még frissítés is érkezhet a mobilra, bár ennek mi nagyon kevés esélyét látjuk, mivel a MediaTeknek már lassan egy éve lett volna arra, hogy elkészítse a frissítést, és ez mindeddig nem történt meg (de a remény hal meg utoljára). A Honor 3C Lite ugyanakkor több pontos is jóval gyengébb, mint a 3C: az Emotion UI csak nyomokban fedezhető fel rajta, nincsen benne EQ, kamerája pedig sokkal gyengébb. Persze ez mind elfogadható lenne, ha a telefont a Honor megfelelő áron adná, de amíg a 3C 47 ezer forintba kerül, a 3C Lite pedig 40 ezerbe, addig egyértelmű, hogy bőven megéri kifizetni a 7 ezer forintos többletet a jobban felszerelt változatért.

Forrás:geeks.hu

Honlap készítés